Munkavédelmi képviselő választása
Az 1993. évi XCIII. törvény munkavédelmi képviselő válsztását írja elő, amivel még jobban megnehezítik a munkáltatók adminisztrációs terheit.
Kötelező munkavédelmi képviselőt választani azoknál a munkáltatóknál ahol a munkavállalói létszám eléri a 20 főt, ahol nem éri el ott nem kötelező, viszont ha a munkavállalók többsége vagy szakszervezet illetve üzemi tanács kezdeményezi akkor ott is kötelező lesz a válsztás.
Képviselővel szemben támasztott követelmények: (MT 238 §)
- leglább 6 hónapja a munkáltatónál áll munkaviszonyban
- nem gyakorolhat munkáltatói jogokat
- nem lehet a vezető
- nem lehet a vezető hozzátartozója
- nem lehet a választási bizottság tagja
- nem lehet olyan személy, aki már ellátja ezeket a feladatokat a munkáltatónál
A választás lebonyolítása és költségei a munkáltatót terheli, titkos szavazással 5 évre kell megválasztani a képviselőt. A képviselő személyéről tájékoztatni kell a munkavállalókat. A választás menetére az MT. -nek az üzemi tanács tagjára illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A munkáltatónak továbbá biztosítani kell a képviselőnek feladatai ellátásához szükséges munkaidő-kedvezményt, ami a havi munkaidő 10%-a, erre az időre az őt megillető távolléti díj jár.
Biztosítania kell továbbá a szükséges tárgyi, anyagi és szakmai feltételeket. Választást követő első évben legalább 16 óra az azt követő években legalább 8 óra szakmai továbbképzésen kötelező résztvennie, amely kizárólag rendes munkaidőben történhet, a munkáltató költségére.
A törvény alkalmazása során nemcsak az adminisztrációs terhek nőnek meg, de jelentős anyagi teher is. Lebonyolítása időigényes így azok a kisvállalatok akik még nem hajtották végre ideje lesz elkezdeni, hiszen elmulasztása esetén a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírsággal sújthatja.
Halasi Krisztina